Az idei év úgy alakult végre, hogy 4 év után ismét megcélozhattuk a dobogót a Balaton Maratonon. Ehhez először is nekem egy alap edzettségi szintről fel kellett turbóznom magam pár hét résztávval, Gábornak pedig emlékeztetnie kellett magát a nyári formájára és ezért megcsináltunk 5-6 résztávot az elmúlt időszakban. Először is köszönet a türelemért, hogy az utolsó egy-két hétben önállóan edzettetek, megmondom őszintén kicsit lelkiismeret furdalásom volt amiatt, hogy csak a nyújtásra értünk oda, de most már minden visszakerült a menetrendszerinti kerékvágásba. Gézának, mint fő edzéspartner a résztávokban szintén köszönet! Kellettél nagyon!
tovább olvasom
•••••


A lányok persze megint hozták az eredményt, míg a többiek csak jól szórakoztak a Balaton körül… Hogy a végén kezdjük a sztorit és gyorsan lelőjük a poént: a tavalyi nagy különbségű (úgy egy perces) vereség után Fruzsiék idén visszavágtak: hasonlóan nagy fölénnyel (valamivel kevesebb, mint egy perccel) utasították maguk mögé a legnagyobb riválist, ezzel ismét a csúcson fejzve be a versenyt.
Tóth Csaba beszámolója a bakonyi triatlon versenyről, amúgy betyárosan:
Spuris ironman csúcstartónk beszámolója az idei (ha jól számoljuk, 12.) ironmanjéről:






