Archives for triatlon

Fadd-Dombori Sprint verseny

Manapság, ha valaki meghallja a triatlon szót, rögtön az ironmanre asszociál. De ez nem volt mindig így, itthon az egyik legkedveltebb sprint távú versenyt Fadd-Domboriban rendezik, immár harminchatodik alkalommal!
A pálya idális kezdőknek és haladóknak egyaránt. Bár nincs benne eszeveszett emelkedő, a tűző nap miatt azért komoly kihívások elé állította az indulókat! Számos spuris méretette meg magát e jeles napon, minden indulónk sikeresen célba ért,
sőt kitűnő eredménnyel zárt! Fogadjátok szeretettel a képeket erről a szuper nyárvégi napról!

Helyezések:
Kővári Luca korosztályos 2. helyezettt
Goricsán Marianna korosztályos 1. helyezett
Én-Te-Ő váltó Goricsán Marianna, Brevák Éva, Kővári Eszter kategória 1. helyezett

Eredmények:
Fadd-Dombori Sprint Triatlon eredmények:
?Balogh Csaba 01:10:12
?Kővári Luca 01:13:59
?Beri Dániel Ferenc 01:17:54
?Brandstätter Gábor 01:21:15
?Dr. Pintér János 01:21:22
?Dékány Péter 01:23:16
?Kocsis József 01:23:57
?Kassai Bettina 01:25:50
?Kozma Zsuzsanna 01:28:38
?Földes Antal Márton 01:30:18
?Tarlós Ágnes 01:30:27
?Goricsán Mariann 01:31:26
?Udvarhelyi Csaba 01:37:01
?Hladinec Péter 01:40:50
?Berács József 01:44:47
Én+Te+Ő váltó (Goricsán Mariann, Brevák Éva, Kővári Eszter) 1:21:34

Galéria a “Tovább” után!
tovább olvasom

•••••

Gyertek úszni!

DSC_8347Január elsején sokan új fogadalmakkal vágnak bele az új évbe, ami lássuk be, nagyjából egy hónapig tart ki. Sokkal eredményesebb és egyszerűbb, ha inkább csak lejön az ember úszni a csapattal, ez az összetartó erő semmilyen fogadalommal nem pótolható és egész évben kitart.

A heti négy úszásalkalom kérlelhetetlenül sugallja, ha nem jössz el úszni, az csakis Miattad van! Szóval gyertek le úszni rendszeresen, mert nem csak egy edzéstervet kaptok, hanem többek között motivációt, inspirációt, lendületet! Arról nem is beszélve, hogy alkalomadtán vízalatti úszós képeket vihettek haza magatokról, álljon itt néhány belőle kedvcsinálónak!

Úszóedzések:

Hétfő 18.00-19.00 és 19.00-20.00
Kedd 06.00-07.00
Szerda 18.00-19.00 és 19.00-20.00
Péntek 06.00-07.00

DSC_8653DSC_8216DSC_8218DSC_8221DSC_8743DSC_8641DSC_8633DSC_8665DSC_8732

•••••

Dunaújvárosi beszámoló

bela0Javában zajlik a triatlonszezon, a napi (hétvégi) történésekről a facebook oldalunkon számolunk be nektek, míg ide a hosszabb lélegzetű történetek jutnak. Alább Béla beszámolóját olvashatjátok a dunaújvárosi (nagyjából) rövid távú triatlonról. Vigyázat, szókimondó szövegek és a nyugalom megzavarására alkalmas képek következnek (utóbbiakért köszi Jani).
A verseny: 2018. július 1. Dunaújváros negyed táv: 950/45/10,5
Előző este lementünk a családdal Dunaújvárosba, meglátogattuk anyukámat, dunaújvárosi vagyok, hazai pálya, igaz még soha nem versenyeztem otthon. Rajt reggel 9-kor, a cuccokat összepakolom még előző este, minden a panellakás nagyszobájában, hogy ne zavarjak senkit reggel az indulással. A gyerekek ébresztettek reggel fél 7-kor, legalább nem kell csöndben kávézni és reggelizni. Én lemegyek a versenyközpontba (Dunaújváros egy 50 méter magas löszfal tetejére épült), átveszem a rajtcsomagot és bedepózok. Találkozom Andival és Zsófival (ők egyébként megnyerték a váltót), Kindl Gáborral és néhány régi ismerőssel a városból, akik persze már szintén nem ott laknak, köztük Hóbor Gyulával aki osztálytársam volt és miatta hordok bukót kb. 1993-tól, de ez másik történet. tovább olvasom

•••••

“Flowtriatlon”-Palkó Andris

A váltó nem verseny, ez pedig nem egy beszámoló. Olvasmányos jellegű sportközvetítés, helyenként önéletrajzi elemekkel fűszerezve.

Amikor tavaly szeptemberben 2 hónap kihagyás után elmentem az első úszóedzésre, Judy jó vezetőként felmérte a céljaimat és megkérdezte, mire készülök az éppen induló alapozással. Habozás nélkül válaszoltam: arra, hogy 85 kiló alatt maradjak. Ehhez tartottam is magam szinte végig.

Melinda kérésének eleget téve pár szó a felkészülésemről: a fontossági sorrendben a munka az első, a csajom a második és a sport a harmadik. Vagyis az első kettő bármikor felülírja a harmadikat – így semmilyen épkézláb edzéstervet nem tudok érdemben követni, csak bosszantana, hogy már megint mennyi mindent nem csináltam meg. Edzek, amikor tudok és amit tudok, vagy ami eszembe jut, vagy ami jól esik. Vagy épp semmit. Ez a leggyakoribb.

Ehhez jött még a menetrend szerinti téli térdsérülés, ami csak tavaszra múlt el, csak hogy egyből kimenjen a bokám, így a futásom kábé májusig erősen rapszodikus, heti 0 és 25 km közötti volt. Úszás heti 1. Bringa eleinte heti 2 óra spinning, aztán kint, összesen 2500 km. Erősítés heti 1, jóga heti 1.

20429989_1408338372535381_999410861106357323_n

tovább olvasom

•••••

Az angol, aki dombra ment fel, és dombról is jött le

Helyszín: Callela, Katalónia

Verseny: Ironman

Időpont: 2017. szeptember 30.

Résztvevő: Séra Tamás (371) – Spuri SC

Idén február 6 –án, miután hazaértem, kimostam és elpakoltam a sífelszerelésem előkerestem és felhúztam az árbócra a Barcelona Ironman zászlót, amin 9 óra 59 perc 59 másodperc szerepelt. Onnantól már nem volt olyan, hogy nincsen kedvem, vagy lelkiismeret furdalás nélkül kimarad egy eltervezett edzés. Lobogott is a zászló majd 8 hónapon át, és nem telt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna a célra, mialatt úsztam picivel több mint 277 km –ert, bicajoztam 5475 km –ert, futottam 1710 km –ert, valamint megszámlálhatatlanul sokszor hajlítottam a karom a fekvőtámaszhoz, vagy a combom a guggoláshoz.

Egy biztos, és addig vagyunk szerencsések, amíg lehet jobban csinálni, lehet máshogyan csinálni. Ez igaz a felkészülésemre is. Biztos vagyok benne, hogy kellett volna még egy nap, még egy hét, többet kellett volna nyújtani, erősíteni …stb, de bíztam magamban, és eldöntöttem, abból főzök, amim van, csak remélni tudtam, hogy meg lesz mind a három fogás, és a leves és a főétel után még a desszertre is marad erőm, közben pedig nem bíbelődök sokat az evőeszközök kiválasztásával.

Azt találtam ki utolsó délutánra programnak magamnak, hogy miután megtanulom fejből a pályát, valamint a depóban már csukott szemmel is gond nélkül közlekedem, illetve legalább ötször ironman leszek fejben, sorba veszem mindazt, hogy mit tettem és mi minden miatt kell sikerülnie a 10 órás határnak. Nem lövöm le a poént, a 10 óra egy vastag hajszálon múlott, de ez a listám hosszú lett, és egy jó játék volt, el voltam vele egész este. J Már csak egyet kellett aludni, és azt csinálhatom egész nap, amit szeretek. Izgultam de ugyanakkor vártam is már a másnapot.

2017 szeptember 30 –án 5 óra 15 perckor megcsörrent az óra, és kisebb csodának éltem meg, hogy arra ébredtem, magyarul tudtam aludni. Azt most ne firtassuk, hogy mikor tudtam elaludni péntek este, vagy inkább éjszaka. Szóval felkeltem, leeresztettem a zászlót, és elindultam, hogy ússzak 60 percet, kerékpározzak 5 és fél órat, majd fussak 3 óra 30 percet. Azt még nem tudtam, hogy a depó időt hova dugom el, hogy a 10 óra meglegyen. (Eldugtam, de vicces, hogy most szerintem nem ezen múlott.)

Nem egyedül indultam a csatába, Norbival ástuk ki a csatabárdot, bő egy éve, és ezen a szombati napon is együtt indultunk a depó és a rajt/cél felé, hogy közösen is ássuk el. Nem tudok kiemelni semmi különlegeset a reggeli depóból, vagy a készülődésből. Nekem emlékezetes marad minden ilyen reggel, mert imádom a hangulatát, azt a koncentrációt, azt a tervezést, az utolsó szóváltásokat a versenytársakkal, egyszóval ezt az egészet. De legfőképpen azt, hogy értelmet találni abban, hogy hajnalban kelek, úszok 3800 métert, kerékpározok 180 km –ert, majd futok egy maratont nem lehet. Nem is kell szerintem, egyszerűen élvezni kell.

Negyedik teljes távú triatlon versenyem volt, sok minden közös van bennük, de egy kiemelkedik. Vagyok olyan szerencsés, hogy az összesre elkísért és jelen volt egy igazi ironman bajnok. Nem volt ez máshogyan most sem, és amíg egy Kindl Gábor, vagy egy Flander Márton küld útnak egy ilyen versenyre, megigazítva a neoprenedet, addig nagy gond nincsen. Legalábbis az indulással :) .

6174593136_IMG_5658 tovább olvasom

•••••