Archives for spurisc

Valencia Maraton Balogh Csabi

Hol is kezdjem? Lehet, hosszú lesz de leírom az egészet az elejétől:

Előzmények:

Valamikor szerintem kb. 2 éve kezdődhetett. Egyszer Ivánnal beszélgettem, és mesélt a Boston maraton kvalifikációs rendszeréről. Ő akkor készült Bécsre, én meg túl voltam életem első maratonján (3:48 egy 1:45-ös félmaratonra egy 2:03-as). Akkor régóta tervezgettem már, hogy egyszer a csajokkal meglátogatjuk Bostonban élő unokatesómat, de valahogy mindig csak tervezgetésig jutottam. Gondoltam itt egy jó kis cél, ha akarom akkor megfutom a szintet, és akkor nincs több kifogás menni kell és kész. A cél tehát megvolt, csak éppen még bő 35 perc hiányzott. Az egyből tiszta volt, hogy a heti 2-3 futásból összerakott 30-40 km édeskevés egy maratonhoz. Beneveztem 2016-ra Zürich-re (ott is él egy barát) és elkezdtem edzeni. Ahogy az lenni szokott úgy menetrendszerűen érkezett is a sérülés a megemelt heti km-számokkal. Az eredmény egy korántsem rossz, de messze nem elegendő 3:26 (1:38 után 1:48) jégverésben, hóesésben. A 2016-os sérülések után közelebbi kapcsolatba kerültem az SMR hengerrel, és elmúltak a térdproblémáim. Ezek után egy gyengébb tavaszi felkészülés után idén áprilisban Bécsben futottam egy tervezett 3:20-at (1:39:30;1:41:15) és már akkor tudtam, hogy Valenciában sikerülnie kell.

21552505_2155993131295708_1270656509_n

(a kép nem a Valencia maratonon készült)

tovább olvasom

•••••

Szezon nyitás egyéni csúcsokkal!

A Pécs-Harkány 25 km-es országúti futóversennyel hivatalosan is elkezdődött a 2016-os szezon. Születtek egyéni csúcsok és a szezon kezdeti szokásos forma keresés sem maradt el. András 22 mp híján megdöntötte 16 éves egyéni rekordját és kategóriája bajnoki címét is elhozta.

12832337_978588818843674_9053891384996403609_n

tovább olvasom

•••••

Ho-ho-hóóó

Megjött a mikulás! Amint látjátok, nem is egy! És ha már megjött, hozott nektek is ajándékot, méghozzá igen sportosat. Az alábbi linkről letölthetitek Szilvi legendás lazító gyakorlatsorát, hogy ne kelljen az emlékezetetekre hagyatkoznotok, ha otthon ismételnétek meg az edzésen látottakat!

Íme, ITT

•••••

IM 70.3 Bp – Géza versenye

Először is, nagyon jó volt olvasni az emailes spuris beszámolókat, a pozitív élményeket – tényleg hatalmas gratula minden célbaérkezőnek, mint a 70.3-on mind az IronGirl-ön!! Nagy gratula az egyéni csúcsokhoz is!

Részemről:

Köszönet a helyszíni szurkolásokért – tényleg nagyon sokat jelent, pláne jelentett most, hogy nem voltam extra motivált/harapós kedvemben.. Tovább lökött, sokat segített minden körben, köszönöm!

Köszönet az edzőknek, edzőtársaknak – Nektek –  a közös edzésekért – megénekeltem már én is, mások is, h milyen stabil futást tudok/tudunk produkálni (most az utsó három köröm rendre 23:20, 23:25, 23:30 lett, (az első szerintem rövidebb volt…) asszem ez önmagáért beszél). Köszönöm!!

És akkor pár szóban az én versenyemről:

Amilyen betyár jól sikerült a Balatonmanre a formába hozás (teljesen feltöltődve az utsó napokra, előző napi átmozgatásnál szaggattam az istrángot, alig vártam a rajtot…), most olyan trén alakult minden: szerdán begyulladt a fogam, egy éjszaka alig alvás, fogorvoshoz rohangálás, alig evés, para/stressz, h indulhatok-e – őszintén szólva egy porcikám sem kívánta az egészet, de ugye benne egy rakat pénz és idő, uh mégsem kéne kihagyni… Aztán a verseny reggelére egész tűrhetően lettem, már-már némi motivációt is felfedeztem magamban…  Az úszásnál már éreztem, hogy a fogammal nem lesz gond (basszus, erre nem foghatom, nyomom kell… ), úgyhogy itt még akármi is lehet, pozitív értelemben. Gyors depó, a bringa elején is a szokásos helyemen voltam. A szembeszél ellenére egész jó tempóban mentem kifelé – na végre, síkon fogok tudni egy jót bringázni talán. Mondjuk a szokásos arcok elmentek megint, na, megint futhatok… És akkor az első körben a Clark Ádám téren érzem hogy furán megy az első kerekem… Defekt. Versenyen 25 év alatt soha nem volt ilyen… Na itt kiderült, hogy a motivációm mégsem acélos, mert az első gondolatom az volt, hogy ez már égi jel, h ezt nem kéne erőltetni, hagyjuk az egészet… Bár a Finisher pólóért lehet be kéne gurulni, de izmozni én már nem fogok… Úh mégis meg kellene javítani. Tufo sealant elő, beletölt, felfúj, közben húznak el a bolyok mellettem… Na viszlát… Órámra pillantva bő 5 perc elment (később a GPS adatokkal látszik, h több mint 7 perc plusz volt…)

DE tovább olvasom

•••••