Archives for spuri sc

“Flowtriatlon”-Palkó Andris

A váltó nem verseny, ez pedig nem egy beszámoló. Olvasmányos jellegű sportközvetítés, helyenként önéletrajzi elemekkel fűszerezve.

Amikor tavaly szeptemberben 2 hónap kihagyás után elmentem az első úszóedzésre, Judy jó vezetőként felmérte a céljaimat és megkérdezte, mire készülök az éppen induló alapozással. Habozás nélkül válaszoltam: arra, hogy 85 kiló alatt maradjak. Ehhez tartottam is magam szinte végig.

Melinda kérésének eleget téve pár szó a felkészülésemről: a fontossági sorrendben a munka az első, a csajom a második és a sport a harmadik. Vagyis az első kettő bármikor felülírja a harmadikat – így semmilyen épkézláb edzéstervet nem tudok érdemben követni, csak bosszantana, hogy már megint mennyi mindent nem csináltam meg. Edzek, amikor tudok és amit tudok, vagy ami eszembe jut, vagy ami jól esik. Vagy épp semmit. Ez a leggyakoribb.

Ehhez jött még a menetrend szerinti téli térdsérülés, ami csak tavaszra múlt el, csak hogy egyből kimenjen a bokám, így a futásom kábé májusig erősen rapszodikus, heti 0 és 25 km közötti volt. Úszás heti 1. Bringa eleinte heti 2 óra spinning, aztán kint, összesen 2500 km. Erősítés heti 1, jóga heti 1.

20429989_1408338372535381_999410861106357323_n

tovább olvasom

•••••

Első MARATONOM- Kiss Melinda

Helyszín: München

Dátum: 2017. október 08.

Gyorsan leírom a gondolataimat elsősorban magamnak még addig, amíg szinte megragadható az élmény, mert mint ahogy minden csoda három napig tart, érzem, hogy bár sokáig el fog kísérni, már most kezdenek az apró részletek, érzések, hangulatok kisiklani a kezeim közül. Örülök, ha esetleg érdekel benneteket és elolvassátok.

22405401_10106226830947894_5487831857250972569_n

tovább olvasom

•••••

WHAT A DAY THAT WAS!

Kezdjuk a legvegerol. Az idei Nagyatad 10:38-as eredmenyenek a gondolata meg mindig mosolyt csal az arcomra es az egesz testem olyan boldogsaggal telik meg amit nem lehet szavakkal leirni. Csak ez az elmeny miatt triatlonozom, ezert sportolok. Ami 3-4 evvel ezelott csak egy Once In A Lifetime kiserletnek indult, mint csupa God-Awful Small Affair – az eletem fontos reszeve valt.

20424097_1408341542535064_616100400739174749_o  tovább olvasom

•••••

Wizz Air Félmaraton

Vasárnapra megérkezett a hétre egyáltalán nem jellemző meleg idő ami egy félmaratoni távnál már erősen befolyásolja a teljesítményt. Egyes városi mérőpontok kijelzője 26 fokot mutatott a táv második felében. Mi Spurisok már nagyon tapasztaltak vagyunk e- téren így többen még a rajtzónában való utolsó percek közben is ásványvizes flakonokat szorongattak és csak az utolsó pillanatban váltak meg tőlük. Nagyon okosan!

A Wizz Air félmaraton akárcsak a Budapest Maraton talán a BSI legkellemesebb, legizgalmasabb futóversenyei közé tartozik tíz-húsz ezres mezőnyeivel a jócskán előforduló külföldi futókkal, Péter Attilával az egész környezettel és körítéssel együtt.

Eljött a rajt pillanata, elindultunk végig toltuk a lehető legjobb tudásunk szerint és célba értünk egytől egyig. Volt akinek a nagy durranás után egy kis mellék verseny volt de azért majd 15 perccel megdöntötte az egyéni csúcsát, többen voltak akik edzésből álltak oda, olyan is akadt aki élete első félmaratonját teljesítette és volt akinek ugyan rész verseny, de fontos állomás volt egy felkészülésben. Többen a 2 órás teljesítést tűzték ki célul, tehát jól látható, hogy szinte mindenki más-más motivációval állt rajthoz. A lényeg egy, ott voltunk, együtt voltunk, teljesítettük a kiírt távot, mert

“….verseny van a futók számára, és mivel én futó vagyok, ott a helyem. Futok a legjobb tudásom szerint, mintha akár győzhetnék is, de valahol a lelkem mélyén nem veszem igazán komolyan ezt az álmot, bele is rokkannék. Minden versenyen valakinek utolsónak is kell lennie – de még a legutolsó is elmondhatja magáról, hogy ott volt a pályán. Továbbra is futónak tekintheti magát. A verseny igazi vesztesei azok, akik ki sem jutottak a pályára.” (Mérő László)

Hajrá Spuri!21552861_2155993191295702_1133092501_n

21585496_2155973794630975_433927163_o

21586275_2155993127962375_1600116795_n 21616026_10210028823262523_1288146679363113425_n

•••••

Első őszi hétvégénk eseményei 2017-ben

Esemény I.

Izgultunk, kalkuláltunk, aztán úsztunk ahogy bírtunk… Szuper szervezés, (Csabi rajt-cél győzelme), szuper idő és szuper víz… jövőre újra!
Nem csak az olyan rutinos nyíltvízi úszok, mint Igor ragadták meg a lehetőséget, hogy Budapesten átúszhatjuk a Dunát. Jópáran ott voltunk (aki épp nem 70.3 triatlonozott, vagy éppen félmaratont futott Szabadkán), hogy aztán mosolyogva a 3-400 méteren szerzett rövid, de velős úszótapasztalatokat megosztjuk egymással. Csabi annyira sietett a családi ebédre, hogy elsőnek jött ki a vízből, nem kis népszerűségnek örvendve a médiumok részéről. Szilvi pedig halálra váltan vágott neki a távnak, amit végül lazán abszolvált.
Az indulók: Zsuzsa, Szilvi, Fruzsi, Igor, Veri, Csabi, T. Gergő, Józsi, és jómagam (Judy)
Szóval szia Duna, most minden nap amikor átbringázom a Szabadság hídon a megfelelő ívet keresem majd, vagy nagyokat mosolygok a kis piros hangyadarabka szobrokra – ahogy eddig is:)

No és akkor megyünk fel a Citadellára… futni…

21271292_1436558389713379_4345944612302795029_n

21246448_1436558563046695_3398259994869541378_o

 

tovább olvasom

•••••