Archives for beszamolo

“Flowtriatlon”-Palkó Andris

A váltó nem verseny, ez pedig nem egy beszámoló. Olvasmányos jellegű sportközvetítés, helyenként önéletrajzi elemekkel fűszerezve.

Amikor tavaly szeptemberben 2 hónap kihagyás után elmentem az első úszóedzésre, Judy jó vezetőként felmérte a céljaimat és megkérdezte, mire készülök az éppen induló alapozással. Habozás nélkül válaszoltam: arra, hogy 85 kiló alatt maradjak. Ehhez tartottam is magam szinte végig.

Melinda kérésének eleget téve pár szó a felkészülésemről: a fontossági sorrendben a munka az első, a csajom a második és a sport a harmadik. Vagyis az első kettő bármikor felülírja a harmadikat – így semmilyen épkézláb edzéstervet nem tudok érdemben követni, csak bosszantana, hogy már megint mennyi mindent nem csináltam meg. Edzek, amikor tudok és amit tudok, vagy ami eszembe jut, vagy ami jól esik. Vagy épp semmit. Ez a leggyakoribb.

Ehhez jött még a menetrend szerinti téli térdsérülés, ami csak tavaszra múlt el, csak hogy egyből kimenjen a bokám, így a futásom kábé májusig erősen rapszodikus, heti 0 és 25 km közötti volt. Úszás heti 1. Bringa eleinte heti 2 óra spinning, aztán kint, összesen 2500 km. Erősítés heti 1, jóga heti 1.

20429989_1408338372535381_999410861106357323_n

tovább olvasom

•••••

Az angol, aki dombra ment fel, és dombról is jött le

Helyszín: Callela, Katalónia

Verseny: Ironman

Időpont: 2017. szeptember 30.

Résztvevő: Séra Tamás (371) – Spuri SC

Idén február 6 –án, miután hazaértem, kimostam és elpakoltam a sífelszerelésem előkerestem és felhúztam az árbócra a Barcelona Ironman zászlót, amin 9 óra 59 perc 59 másodperc szerepelt. Onnantól már nem volt olyan, hogy nincsen kedvem, vagy lelkiismeret furdalás nélkül kimarad egy eltervezett edzés. Lobogott is a zászló majd 8 hónapon át, és nem telt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna a célra, mialatt úsztam picivel több mint 277 km –ert, bicajoztam 5475 km –ert, futottam 1710 km –ert, valamint megszámlálhatatlanul sokszor hajlítottam a karom a fekvőtámaszhoz, vagy a combom a guggoláshoz.

Egy biztos, és addig vagyunk szerencsések, amíg lehet jobban csinálni, lehet máshogyan csinálni. Ez igaz a felkészülésemre is. Biztos vagyok benne, hogy kellett volna még egy nap, még egy hét, többet kellett volna nyújtani, erősíteni …stb, de bíztam magamban, és eldöntöttem, abból főzök, amim van, csak remélni tudtam, hogy meg lesz mind a három fogás, és a leves és a főétel után még a desszertre is marad erőm, közben pedig nem bíbelődök sokat az evőeszközök kiválasztásával.

Azt találtam ki utolsó délutánra programnak magamnak, hogy miután megtanulom fejből a pályát, valamint a depóban már csukott szemmel is gond nélkül közlekedem, illetve legalább ötször ironman leszek fejben, sorba veszem mindazt, hogy mit tettem és mi minden miatt kell sikerülnie a 10 órás határnak. Nem lövöm le a poént, a 10 óra egy vastag hajszálon múlott, de ez a listám hosszú lett, és egy jó játék volt, el voltam vele egész este. J Már csak egyet kellett aludni, és azt csinálhatom egész nap, amit szeretek. Izgultam de ugyanakkor vártam is már a másnapot.

2017 szeptember 30 –án 5 óra 15 perckor megcsörrent az óra, és kisebb csodának éltem meg, hogy arra ébredtem, magyarul tudtam aludni. Azt most ne firtassuk, hogy mikor tudtam elaludni péntek este, vagy inkább éjszaka. Szóval felkeltem, leeresztettem a zászlót, és elindultam, hogy ússzak 60 percet, kerékpározzak 5 és fél órat, majd fussak 3 óra 30 percet. Azt még nem tudtam, hogy a depó időt hova dugom el, hogy a 10 óra meglegyen. (Eldugtam, de vicces, hogy most szerintem nem ezen múlott.)

Nem egyedül indultam a csatába, Norbival ástuk ki a csatabárdot, bő egy éve, és ezen a szombati napon is együtt indultunk a depó és a rajt/cél felé, hogy közösen is ássuk el. Nem tudok kiemelni semmi különlegeset a reggeli depóból, vagy a készülődésből. Nekem emlékezetes marad minden ilyen reggel, mert imádom a hangulatát, azt a koncentrációt, azt a tervezést, az utolsó szóváltásokat a versenytársakkal, egyszóval ezt az egészet. De legfőképpen azt, hogy értelmet találni abban, hogy hajnalban kelek, úszok 3800 métert, kerékpározok 180 km –ert, majd futok egy maratont nem lehet. Nem is kell szerintem, egyszerűen élvezni kell.

Negyedik teljes távú triatlon versenyem volt, sok minden közös van bennük, de egy kiemelkedik. Vagyok olyan szerencsés, hogy az összesre elkísért és jelen volt egy igazi ironman bajnok. Nem volt ez máshogyan most sem, és amíg egy Kindl Gábor, vagy egy Flander Márton küld útnak egy ilyen versenyre, megigazítva a neoprenedet, addig nagy gond nincsen. Legalábbis az indulással :) .

6174593136_IMG_5658 tovább olvasom

•••••

FINA Masters 2017

Rengeteg hír érkezett a Spurisokról, csak kapkodtuk a fejünket. Lássuk kronológiai sorrendben!

2017.08.10

Spurisok a Szenior Úszó VB – n!

A mai nappal elkezdődnek az Úszó VB szenior futamai. Népes spuris különítménnyel veszünk részt a versenyen, ahol most elsősorban a nyíltvízi számokra koncentrálunk.
A rendezők nem igazán profi hozzáállásának köszönhetően, csak bízunk abban, hogy a mai nap programja már nem változik – így a következő 3 napon át szurkolhatunk Balatonfüreden.
A táv 3 km – remélhetőleg profi, VB-hez méltó körülmények között.

20746213_1419224621446756_2492998336940752261_o

tovább olvasom

•••••

Nagyatád 2017- Kollin Gergely/ Őrmester/ 888 17x

Jóhoz könnyű hozzászokni!

3 éve kezdtem el Blasival dolgozni, amikor csatlakoztam a Spuri SC.-hez.

Addigra már 13 óra felleti időknél tartottam és bőven 5 óránál is többet szenvedtem a futópályán.

Első évben sikerült a PB, sőt még 11 óra alá is bementünk, 10:51.

Tavaly nem volt célidő, de mivel folytattuk az utat, sikerűlt megint egy csúcs, 10:37.

És akkor eljött az idei versenyre való felkészülés.

Maradtunk a futó alapozásnak nagyon bevállt BSZM Balaton körre való felkészülésnél, amire november elsején kellet volna kezdeni a felkészülést. Nem ragozom sokat, hülye voltam és megsérültem a gyerekek kergetésében. Diagnózis: 4cm szakadás a jobb combhajlítómban.

December elején lassan kezdtük a terhelést és nagyon odafigyelve, heti 4 futással, jól felépítve, egyéni csúccsal, az abszolút 8.-helyen egy nagyon jó futás után indítottuk a Nagyatád projektet.

Úszás Judy-val alakúlt, futás rendben, de bringa csak áprilisban kezdődött. Addig még görgő se nagyon, azt hittem belefér. Ennek még jelentősége lesz..

20449011_1408331312536087_3127831036836604643_o

tovább olvasom

•••••

Ocean Lava 70.3 Ivan beszámolója

OceanLava 70.3 Kotor – Montenegro, 2017.05.14.

Amikor először hallottam hogy pár Spuris menni akar Montenegróba, egy viszonylag új versenyre (idén másodszor rendezték meg, de úgy hogy tavaly csak egy bemutató volt kb 40 versenyzővel), eléggé szkeptikus voltam es próbáltam őket lebeszélni. De szerencsére, nem sikerült.

És, ha már Dávid es Lencse elhatározták hogy mennek, akkor én is éreztem egyfajta kötelezetséget hogy legyek nekik jó, Balkáni házigazdájuk. Pláne azért, mert most először mentek arrafelé, ráadásul feleségekkel – ami, mondjuk így – nem egyszerűsíti a helyzetet.

De jó hogy úgy döntöttünk! Sajnos Lencse végül kilépett de Dávid és én bátran rajthoz álltunk, 300 versenyző mellett.

tovább olvasom

•••••