Küldeném Én is a Valencia Maraton élmény beszámolómat, de előtte Én is szeretnék gratulálni a többieknek a balatoni eredményhez. Azzal kezdeném hogy elég körülményesen jutottam el erre a versenyre, kezdve azzal hogy November 4-én futottam volna a NEW YORK maratonont ami sajnos elmaradt így gyorsan kellett találni egy másik versenyt hogy az a sok felkészülés ne legyen hiába, azért itt futottam a Central Parkban kb 15 000 ember között egy félmaratont (1:36:45-s idővel). tovább olvasom
•••••
Az idei év úgy alakult végre, hogy 4 év után ismét megcélozhattuk a dobogót a Balaton Maratonon. Ehhez először is nekem egy alap edzettségi szintről fel kellett turbóznom magam pár hét résztávval, Gábornak pedig emlékeztetnie kellett magát a nyári formájára és ezért megcsináltunk 5-6 résztávot az elmúlt időszakban. Először is köszönet a türelemért, hogy az utolsó egy-két hétben önállóan edzettetek, megmondom őszintén kicsit lelkiismeret furdalásom volt amiatt, hogy csak a nyújtásra értünk oda, de most már minden visszakerült a menetrendszerinti kerékvágásba. Gézának, mint fő edzéspartner a résztávokban szintén köszönet! Kellettél nagyon!
tovább olvasom
•••••
Mintegy a futószezonra való ráhangolódásként mintegy 100 lelkes induló vágott neki augusztus 19-én a déli hőségben a dimbes-dombos 21 kilométernek. Azt tán mondanunk sem kell, természetesen spurisokkal a mezőnyben!
Akik, ha már ott voltak, igen szépen teljesítettek és hármat is elhoztak a csinos „futócipőkupákból”. Juhász Peti volt a leggyorsabb, 1:28.59 alatt robogott végig a pályán a festői környezetben, ami az abszolút 9. hely mellett a korosztályos bajnoki címet is jelentette számára.
Nem sokkal maradtak le mögötte lányaink, Bakó Móni (1:46:58) és Gyurcsák Szilvi (2:05:56) a korosztályos dobogó második és harmadik fokára állhatott fel, míg Bakai Timi (2:14:09) a 9. helyen végzett. Árva Margó eredménye 2:51:50 – mindenkinek gratulálunk az embert próbáló teljesítményhez!
Végül emlékezzünk meg róla, hogy jelen állás szerint versenyzőinknek nem lesz már lehetősége rá, hogy a cipők párját is begyűjtsék, mivel – köszönhetően a „sportszervezőbarát” jogszabályoknak – úgy tűnik, ez volt az utolsó sárkányi őrület. Mi azért reméljük, hogy nem így lesz, és találkozunk még futócipőben Bakonysárkány környékén.
•••••
Ahogy az idén jellemző volt, megint egy újdonság – egy jó ötlet és jó kivitelezés, kisebb bakikkal, amikkel egy első versenynél még mindig a pozitívban a mutató.
Bár a verseny viszonylag későn került meghirdetésre, ráadásul NU (azaz: nagyatád utáni) esemény volt, ami a hazai eseményeknél általában a szezonvégi levezető eseményeket jelent – ami nem túl jó előjel egy féltávú versenynek; mégis szép számmal gyülekeztek a résztvevők a Szekszárd környéki festői dombok között a szálkai tó partján. Említsük meg: jó ötletnek tűnt a pálya adottságait kihasználva több távon is lehetőséget adni a versenyzésre, még akkor is, ha messze az XL táv volt a legnépszerűbb. Így ugyanis az igazi amatőrök is rajthoz állhattak, miközben testközelből figyelhették a „profikat”.
tovább olvasom
•••••
Bár az elmúlt években nemigen ment le Nagyatádon Ironman spuris célbaérkező nélkül, az idén várható tülekedéshez hasonlót régen értünk meg. Hét egyéni indulónkhoz (többüknek első ilyen távú megmérettetése) csatlakozik még néhány váltós sporttárs, plusz a kísérők és a szurkoló csapattársak… Valószínűleg nem lehet majd elhajítani egy követ úgy Nagyatádon, hogy egy spurist el ne trafáljunk vele… Triatlon ünnep lesz nekünk is, remélhetően (és nem a kövek miatt). tovább olvasom
•••••
